Eredet és fejlődéstörténet
Az ipari robotok technológiai prototípusa a XX. század közepére vezethető vissza: 1954-ben George Devol amerikai feltaláló egy „programozható átviteli eszköz” szabadalmát kérte, először egy robotkar mozgásának egy programon keresztül történő vezérlésének ötletét vetette fel, lefektetve az ipari robotok technológiai alapjait; 1961-ben a világ első ipari robotját, az Unimate-et a General Motors egyesült államokbeli gyárában állították használatba autókarosszéria-hegesztési műveletekhez, ami az ipari robotok hivatalos belépését jelentette a tényleges gyártási forgatókönyvekbe. Az 1970-es években Japán bevezette az ipari robottechnológiát és felgyorsította iparosítását. Az olyan vállalatok, mint a FANUC és a Yaskawa Electric szabványosított termékeket dobtak piacra, elősegítve a robotok széles körű népszerűsítését az autó- és elektronikai iparban. Japán akkoriban a világ legnagyobb ipari robotpiaca is lett. Ugyanebben az időszakban Kína ezzel kapcsolatos kutatásokat indított. 1972-ben a Tsinghua Egyetem kifejlesztette az első ipari robot prototípusát Kínában, elindítva a független kutatás-fejlesztés folyamatát. 2025 decemberében az ipari robotok „Minőségerősítő lánc” projektje 33 kulcsfontosságú feladatot teljesített, jelentős átalakulást valósítva meg a kezdeti feltárástól a rendszerfejlesztésig, valamint a technológiai kutatástól az ipari ellenőrzésig. A projekt jelentős előrelépést ért el a szabványok, a metrológia, a tesztelés és a tanúsítás terén: hét nemzeti szabványt fogalmaztak meg az ipari robotokra és öt nemzeti szabványt a mesterséges intelligenciára vonatkozóan; dinamikus pályapontossági méréstechnikai és kalibráló berendezés épült; szabványos anyagokat fejlesztettek ki a kenőanyag viszkozitására; és megjelentek a teljes gépekre, rendszerekre és alapvető alkatrészekre vonatkozó tanúsítási szabályok. A projekt jelentősen elősegítette az ipari fejlődést: a nagy teherbírású robotok pontossága megkétszereződött; a meghibásodások közötti átlagos átlagos idő (MTBF) elérte a 120 000 órát; A hazai gyártású ponthegesztő robotokat pedig először 2025-ben alkalmazzák tételesen az autóipari OEM-eknél. Az „egy teszt, két tanúsítás” nemzetközi együttműködési mechanizmus révén a vállalati tanúsítási költségek 50%-kal csökkentek, a ciklus pedig 40%-kal rövidült, a hazai gyártású robotok pedig sikeresen beléptek az EU és az észak-amerikai piacokra.
Jelenlegi fejlesztési állapot
2020-ban a kínai robotipar működési bevétele először haladta meg a 100 milliárd jüant. A 13. öt-éves terv időszakában az ipari robotok teljesítménye 72 000 készletről 212 000 készletre nőtt, átlagosan 31%-os éves növekedéssel. A technológia és a termékek terén a kulcsfontosságú technológiák és alkatrészek, például a precíziós reduktorok, a nagy teljesítményű szervohajtásrendszerek, az intelligens vezérlők és az intelligens integrált csuklók gyors áttörést értek el a folyamatos innovációval. A gép általános teljesítménye jelentősen javult, a funkciók egyre gazdagabbak lettek, és a termékminőséget folyamatosan optimalizálták. Az ipari alkalmazások is mélyrehatóan bővülnek. Az ipari robotokat például széles körben alkalmazzák 52 fő iparági kategóriában és 143 alkategóriában, beleértve az autóipart, az elektronikát, a kohászatot, a könnyűipart, a petrolkémiát és a gyógyszergyártást. 2025. szeptember 9-én az Állami Tanács Információs Hivatala sajtótájékoztatót tartott, ahol Li Lecheng ipari és információs technológiai miniszter és mások bemutatták hazám ipari és információs technológiai fejlődésének a 14. ötéves terv-éves tervének időszaka során elért eredményeit, megjegyezve, hogy az újonnan telepített ipari robotok kapacitása a globális teljes kapacitás több mint 50%-át tette ki. 2025. október 13-án az Államtanács Tájékoztatási Hivatala újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol Wang Jun, a Vámigazgatási Igazgatóság igazgatóhelyettese kijelentette, hogy 2025 első három negyedévében hazám ipari robotexportja 54,9%-kal nőtt.
2026-ban az export növekedési lendülete erős maradt. Csak 2026 áprilisában az ipari robotok exportvolumene meghaladta a 25 000 egységet, ami közel 90%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Közülük a mobil robotok erős versenyképességről tettek tanúbizonyságot: exportmegrendeléseik aránya a 2022-es 25,87%-ról 2024-ben 37,12%-ra emelkedett, 2025-ben pedig meghaladta a 40%-ot. A fő exportcélpontok közé tartozik az e-kereskedelem, a kiskereskedelem, valamint az európai, a logisztikai és a logisztikai{16}}partnerek. Ázsia-csendes-óceáni régió, valamint feltörekvő piacok, például Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet.
2026. április 21-én délelőtt az Államtanács Tájékoztatási Hivatala sajtótájékoztatót tartott az ipar és az információtechnológia 2026 első negyedévi fejlődésének bemutatásáról. Az első negyedévben felgyorsult az új technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása az elektronikai és fogyasztási cikkek iparában, és egyre nagyobb teret hódítottak a végtermékek, mint a drónok és az AI-szemüvegek. Az olyan termékek termelése, mint az ipari robotok és az integrált áramkörök, 33,2%-kal, illetve 24,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
